Legközelebb játsszuk…
Madách Imre emberiségkölteményének műsorra tűzése mindig egy generáció, az alkotók véleménynyilvánítása a saját korukról, a korszellemről, az őket érintő legfontosabb problémákról. Mindannyian Ádámok és Évák vagyunk. Együtt utazunk a történelemben, együtt vágyakozunk a nagy ideákra és az elsöprő erejű érzelmekre.
Az 1930-as években Füst Milán vérbő vígjátékot írt a szépséges Margit kisasszonyról, az őt ostromló, ősz halántékú vezérigazgatóról, annak idegtépően szerelmes, gyermeteg Alfonz fiáról, és lányáról, a titokzatos Tildáról. Szerepel továbbá a történetben egy rejtélyes kisfiú, akinek talán három anyja van, talán egy sincs; Horváth úr, az epekedő könyvelő, a mindenütt hallgatózó Novák bácsi, és ennek felesége, az egykor szebb napokat látott Máli néni.
A legszürkébb hétköznapok is rejtenek csodákat. Főleg, ha van egy pókhálós, titokzatos padlás, ahol varázslatos, nagy találkozások várnak mindenkire. Fontos kérdéseket vet föl a legendás mesemusical. Észrevesszük-e a dolgok igazi arcát? Meg tudunk-e birkózni azzal, amikor a fény és árnyék összemosódik? Tudunk-e választani valódi- és látszatértékek között?
Van egy hely a világon, ahol mindig nyitva áll az ajtó. Itt lakik a festő, aki egyben titkos varázsló is és játékos kedvű, minden bolondozásra kapható színészekkel barátkozik. Most éppen hatalmas vihar tör ki, megtépázza az ősöreg óriási platánfát is és az igazi mesebeli réten megjelenik egy különös, kedves teremtés, Ágacska, aki nem tudja, hogy ki ő…
Az észvesztő tempót diktáló darabban húsz jelenetben ismerkedünk meg különböző emberekkel, akik semmi mást nem akarnak, csak összejönni valakivel, és a sikert vagy a kudarcot valamilyen módon túl szeretnék élni. Mindannyian boldogok akarnak lenni, de senki sem veszélyezteti jobban a saját boldogságukat, mint ők maguk…
Ábrahám Pál, a bácskai Apatinból indult el világhódító művészi útjára, hogy egy nagyon nehéz, véres és veszélyekkel teli korban könnyed dalokkal szórakoztassa a közönségét, a bajban reményt adjon, a katasztrófában jókedvet gerjesszen. A különleges hangulatú életjáték számba veszi életének fontos állomásait…
Szerelmi sokszögek, hatalmi harcok és a legkülönbözőbb vágyak rengeteg apró epizódja keveredik össze. Egy álomban találják magukat szereplőink, ahol legtitkoltabb vágyaikkal szembesülnek. Mindenki azt hiszi, tudja, mit akar, és tudja, mire vágyik, de a végén már abban sem biztos a szereplők többsége, hogy kicsodák is valójában és, hogy is csöppentek egy-egy malőrbe.
A szerzői előadás a felnőtté válást mutatja be az egyik szülő szenvedélybetegségének árnyékában. A darab elvezet egy kisfiú otthonába, egy furcsa családi
környezetbe, ahol bármi megtörténhet és ahol minden nap szeretet és félelem kart-karba öltve jár.
Tom Ziegler szívet melengető, lélekemelő darabjában két erős, öntörvényű nő találkozik. Mindkettőnek valahol kibicsaklott az élete, még ha ezt nehéz is bevallani. Grace és Gloria két teljesen különböző világban élnek. A halál hozza össze őket. A halál, mely az élet része.
Egy fiatal pár, valahol egy kassai lakótelepen szilveszterezni készül. Ahogy ez már lenni szokott, a vígjátékokban és a valóságban is, semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezték. Akiket meghívtak, azok késnek. Akiket nem hívtak azok persze betoppannak. Egyre több ember bukkan föl a kis lakótelepi lakásban. Egyre több a meglepetés….
Roland és Etelka házasodni készül. Mindenki csacsog, mindenki örül. Mindenki úgy tesz, mintha minden tökéletes lenne. De egyre inkább repedezni kezdenek a hazugságokból, elhallgatásokból épített falak. Semmi sem az aminek látszik…
Mikszáth művében mindenkiről pontosan kiderül, hogy milyen. És akármennyire is a szerelemről szól, és a sok bonyodalom kapcsán talán még szurkolunk is a szerelmeseknek, és szimpatizálunk a dzsentriséggel, a leleményességgel, az úrisággal, az úriságból fakadó nagyvonalúsággal, egyszerűen nem lehet boldog végkifejlete…
Nem mi tehetünk róla, hogy Andersen klasszikus meséje most talán aktuálisabb, mint valaha. Az alattvalóira fittyet hányó, gőgös Császár csak az öltözködéssel van elfoglalva, és a szép ruháknál semmit nem becsül többre a világon. Főemberei – a Miniszter és a Hopmester – készséggel asszisztálnak hóbortjához…
Az előadás Lackfi János két nagysikerű kötetétből: a Milyenek a magyarok és a Milyenek még a magyarok című karcolatgyűjteményekből készült.
Milyen jó lenne minden rosszra csak annyit mondani: Vigye el a víz!
Lenéző pillantások. Gúnyos mosolyok. Ártatlan csúfolódás. Kegyetlen cikizés. Rendszeres megfélemlítés. Mindennapos megalázás. Lelki és testi erőszak. Fizikai bántalmazás. Zaklatás.
A szövevényes életű nő, aki számos rendkívüli férfi múzsája volt, a történet jelenében vár Valakit, egy papot, akitől megváltást remél, választ a kérdéseire…
Az Akárkik a felelősségvállalás témakörét járja körül. A diákokat azzal a kérdéssel szembesíti, vajon mi a másik ember felelőssége, egy olyan emberrel kapcsolatban, aki bajban van.
Egy érzelmes, felindult, szórakoztató, kalandos, meglepetésekkel és nosztalgiával teli virtuális séta Kassán.